Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:
Befagyott állóvíz esetén
A part mentén vigyázzunk, mert a jég vékonyabb, üreges, így könnyen törik. Tavaknál a befolyó patak torkolatánál áramlatok vékonyíthatják a jég takarót. Víz alatti forrásokra is figyeljünk mert ezek nem mindig hoznak létre jégmentes övezetet, hanem csak elvékonyítják azt. Azt persze mondanom sem kell, hogy vastag jégtakaró alatt a jég vékonyabb, mint szabadon.
Befagyott patakok, folyók esetén
Befagyott folyóvizek esetében a sodorvonalban találkozhatunk gyengén vagy egyáltalán nem fagyott részekkel, ahogy a folyókanyarok külső oldalán is.
Mindkét esetben fontos szempont
Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége erősen csökken. Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét . Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot! Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát.
A jég beszakadása esetén követendő magatartás
A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.
Teendők:
Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé. Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé. Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők: azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre, minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.
Ha mégis a jégfelület alá kerülünk:
Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé. Ha a jég hóval fedett, a közelben lévő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni, hogy a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a még beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel, folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet elérni, ha tudjuk, hol van, a túlélés ilyenkor igen csekély. Próbáljuk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé).
Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljuk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.
A jég beszakadásának formáitól és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható. Ha a jég újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása). Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget: Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég).
Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny). Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat. Ha több segítőtárs van a helyszínen: alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra. Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 105-ös segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.