Hírek

Vaskó G.: Szervusz Tamás, köszönöm Neked és a csapatodnak hogy rendelkezésünkre álltatok ezen írás elkészültéhez! Pár szóban mond el kérlek mutatkozz be az olvasóknak, mikor kezdtél el horgászni, milyen technikákkal és ma hogyan haladsz, milyen irányba, mik a irányadó ambícióid?
Papp Tamás: A horgászattal 2010-ben ismerkedtem meg. Eleinte csak tavakra jártam, fenekező technikával kóstoltam bele a horgászatba. 2011-be csatlakoztam a lakóhelyemen (Tiszaújváros)  található Zabos Géza Horgászegyesülethez, mert mindenképpen a Tiszán szerettem volna horgászni. Azt még el kell mondanom, hogy nem igazán volt kitől tanuljak, így könyvekből, újságokból, tv-ből "tanultam meg" horgászni, na meg persze a folyamatosan gyarapodó tapasztalatból. 2013-ban ismerkedtem meg Csehovics Zoltánnal, az egyesület ifjúsági felelősével, aki hosszú évek óta ('97 óta) aktív versenyhorgász. Meghívott, hogy csatlakozzak a csapatukhoz, mivel nagyon érdekelt a versenyzés. Kedvenc módszerem a rakósbotos technika, azon belül is leginkább a keszegezés. A következő években szeretnék minél több versenyen indulni (OB, ranglista versenyek) Tavaly egyébként már részt vettem az Utánpótlás OB-n, U18as kategóriában, idén ez nem jött össze, de jövőre ismét szeretnék indulni, csak ugye már U23-ban.

V.G.: Kérlek mutasd be a csapatot, személy szerint, egy összetett mondatot mindenkiről, főleg horgászatukat tekintve, (pl.: kinek mi a kedvenc technikája)
P.T.: Az idei kiírás miatt némiképp változott a csapatunk összetétele a korábbi évekhez képest. Csehovics Zoltán, az idei csapatunk egyetlen felnőtt férfi tagja, kedvenc módszere a rakósbotos technika, illetve Zoli rendkívül jó sneciző, ezt sokszor bizonyította már, többek közt ezen a versenyen is. Losonczy Éva, csapatunk egyetlen női tagja. Évek óta a csapat alapembere, A spiccbotos (5-6-7-8 méteres)keszegezés, kárászozás nagymestere. Duró Áron, csapatunk U18as tagja. 15 éves, évek óta velünk gyakorol, edz, a csapatba idén került be először, és egy szektor 2-es eredménnyel bizonyította, hogy igenis helye van köztünk. Kedvence a rakósbotos pontyozás, de a matchbotos horgászatban is otthon van, eredményesen űzi, szereti. Utolsóként pedig jómagam, Papp Tamás, kedvencem a rakósbotos keszegezés.

V.G.: A csapat bemutatása után kérlek pár szóban mutasd beolvasóinknak az otthoni egyesületet!.
P.T.: Sajnos a tiszaújvárosi Zabos Géza HE nem tagja a MOHOSZ-nak, így egy másik egyesület színeiben versenyzünk ez pedig a Borsod Megyei HE, melyhez idén csatlakoztunk. A korábbi években egy másik egyesületnél versenyeztünk, de sajnos ők is kiléptek a MOHOSZ-ból. A jelenlegi egyesülettel egyenlőre nagyon jók a tapasztalataink, kedvesek, és mindenben támogatnak minket, amiben csak a segítségünkre tudnak lenni. Összességében nagyon jó kapcsolatot ápolunk velük. Az egyesületnek mi vagyunk az egyetlen versenycsapata jelenleg. Csapatunk egyébként, mely a tagokat tekintve csak némiképpen változott idényre, tavaly és tavaly előtt is ezüstérmet szerzett a megyei csapatbajnokságon. Egy jól összeszokott, baráti társaság vagyunk.

V.G.: Hogyan viszonyultok a megyei horgász versenysporthoz?
P.T.: Csapatunk minden évben elindul a megyei csapatbajnokságon, illetve ezen kívül igyekszünk mindig részt venni különböző, megyénkben szervezett versenyeken, pl.: Sajó Kupa, vagy a Tímáron szervezett Szűcs Attila emlékversenyen.

V.G.: Hogyan szerveztétek meg az idei úszós bajnokságon való részvételt?P.T.: Abban biztosak voltunk, hogy bárhol illetve bármikor is lesz a megyei csapatbajnokság, indulni fogunk. Amikor végre megszületett a versenykiírás, hamar összeállt (módosult) a csapat, és az egyesület elküldte a nevezést. Tudtuk, hogy szerencsére nincs túl messze tőlünk az idei pálya, egyből elkezdtük keresni a megfelelő időpontot az edzésekre.

V.G: Kitől, mitől kaptatok támogatást esetleg?
P.T.: Fő támogatónk a Borsod Megyei HE. Évek óta jó kapcsolatot ápolunk a Maros Mix-szel, etetőanyagaikat és egyéb termékeiket évek óta nagy megelégedéssel használjuk.

V.G.: Ismertétek-e ezt a horgászvizet már?
P.T.: A tó neve ismerősen csengett nekem, hallottam már róla, de a csapatból egyikünk se horgászott még itt korábban.

V.G.: Mikor kezdtétek el a felkészülést?
P.T.: Az első edzésünket a vízen, a verseny hetének első napján tartottuk.

V.G.: Mivel kezdtétek a felkészülést?
P.T.: Elsőként a tóban élő halakról akartunk egy képet kapni, mit lehet nagyjából fogni - mire lehet számítani, hogy eldönthessük, milyen etetőanyag keverékkel horgásszunk a versenyen.

V.G.: Hogyan zajlik nálatok egy felkészülés, mik voltak az edzés fő szempontjai?
P.T.: A legelső edzés tapasztalatai alapján döntöttük el, közös megegyezés alapján, hogy milyen irányba induljunk el. Sok nagytestű halat fogtunk hétfőn, rengeteg dévért, viszont tudtuk, hogy a tónak híresen nagy a pontyállománya, így olyan etetőanyagot állítottunk össze, amely megfelelt az elvárásoknak. Keverékünk a következőkből állt:

2 kg Maros Mix XXL,
2 kg Maros Mix XXL Dévér,
0,5l kg TTX - fél flakon Maros Mix Dévér Speciál folyadékaromával feláztatva 

Ez a keverék félig nagy-szemcsés, félig finomszemcsés, fahéjas-karamellás, így mind a pontyok, mind a nagytestű dévérek szájízének bejöhet.
 

V.G.: Mik voltak az első tapasztalatok? Körvonalazódott egy jó taktika a versenyre?
P.T.: Mind a rakósbotos horgászatot, mind a matchbotozást próbálgattuk az edzéseken. Edzettünk hétfőn, szerdán és szombaton. Rakós távon olyan 1,5-1,7 méter mélységeket mértünk, 11,5 és 13 méterben is, így hamar rájöttünk hogy nem szükséges a 13 méteres távot erőltetni, hisz 11,5 méteren is ugyanolyanok a körülmények. Az edzések alapján matchboton a 25, illetve a 40 méteres távot horgásztuk, ugyanolyan sikerrel. megfigyeltük, hogy amint az egyik etetésről elkezdenek fogyni a halak (ritkulnak a kapások) át kell menni a másik etetésre. Tehát volt egy etetés 11,5 méteren rakón, egy 25 méteren matchre és egy 40 méteren szintén matchre.

Megfigyeltük, hogy etetés után, legyen az az alapozás vagy a ráetetés, a halak lassan reagálnak, több időt kell várni a kapásra. Szóval etetés után váltottunk matchről rakóra és vissza. Egyik edzésen megpróbáltuk a snecizést bár sok reményt nem fűztem hozzá. Hiba volt. Ugyanis nagyon nagy snecik lakják a vizek, és elég szép számmal vannak jelen.

Az edzések alapján főleg a dévérek horgászatára készültünk, számítva az edzésen fogott nagy dévérekre is, de készültünk az esetlegesen beugró pontyokra is, valamint az esetleges holtidőszakokban snecizésre is. Úgy gondoltuk, megtaláltuk a megfelelő taktikát, hisz mind a három edzésen jól működött.

V.G.: Kitől tartottatok apályán kik voltak az ellenfelek?
P.T.: Minden csapattól egyformán tartottunk, hiszen a jó szereplés lehetősége mindenkiben megvan. Nekem nem volt egyszerű a helyzetem, hiszen pont mellettem ült Mezei Kristóf, aki rendkívül jó, hozzám hasonló korú versenyhorgász, közvetlen mellette pedig a miskolci Sporigo Horgászbolt tulaja ült, aki szintén nagyon jó versenyző, és mivel őket végig láttam, némileg nagy volt rajtam a nyomás verseny alatt, de sikerült nem elidegeskedjem, szerencsére.

V.G.: Hogyan sikerült a sorsolás?
P.T.: A sorsolásunk közepesnek mondható.

A7 - Csehovics Zoltán - ezen a helyen edzettük, tudtuk, hogy haltalanabb, mint a szektor eleje, ez be is bizonyosodott a versenyen is.  
B2 - Losonczy Éva,
C4 - Duró Áron, ugye ez szektor közép, nem sok jóra lehetett számítani de Áron kiválóan megoldotta.
D1 - ez volt a legjobb helyünk, nekem jutott - Papp Tamás - nem sikerült maximálisan kihasználnom a szélső hely adta lehetőségeket, de így is elértem a saját elvárásom.

V.G.: Mennyiben volt más az időjárás mint az edzésnapokon?
P.T.: Míg az edzéseken verőfényes napsütés és kánikula volt, addig a verseny napjára elromlott az időjárás. Hűvös, orkán erejű szél, néha csepergő eső..a hidegfront-betörés erős légnyomásesést okozott, amely meglátszódott a halak kapókedvén. Alig ettek, és a viharos szél nagyon megnehezítette a horgászatot, a rakózást szinte lehetetlenné tette, mert nagy volt a bottörés veszélye. A matchbotos pontos horgászat is nehézzé vált.

V.G.: Hogyan történt az alapozás, változtattatok e akkor reggel a kaján bármit is?
P.T.: A kaján nem változtattunk. A korábban leírt etetőanyag mellé vitünk be ragasztott csontit, és földes szúnyogot is. Az alapozás rakós távra 6 kétkezes etetőanyag gombóc, és 4 egykezes földes szúnyog. A kaját akár dobhattuk is, én kupakolva oldottam meg (értsd.: a rakósbot azon cserélhető vége (topset), amelyre egy kis csésze illeszthető. Ebbe kerül bele az etetőanyag gombóc, s ezt tolják be a versenyzők a horgászat helyére).
 A földes szúnyogot kupakoltuk. Matchre mindkét távra 6-8 egykezes etetőanyag gombócot lőttünk be, a ráetetés halanként történt, etetőanyag, földes szúnyog, és ragasztott csonti vegyesen. Érdekesség, hogy a snecizés mint menekülő út, ott volt, de megfigyeltük, hogy ha ténylegesen fogni akartuk, legalább egy 20 perc-fél órával hamarabb el kellett kezdeni az etetését, hogy ott legyen a snecicsapat.

V.G.: Kérlek amennyire tudod vázold fel a versenyidőt órákban felosztva (óránként hogyan alakult a halfogás, az időjárás, a távolságok, technikák)
P.T.: A versenyt rakózással kezdtem, miután nekem ez az egész héten jobban ment mint a matchezés. Fél óra kapástalanság, és egyre erősödő szél és fronthatás miatt rá kellett jönnöm, hogy egyszerűen nem áll ki rakóra a hal. A következő fél órában a matchezést erőltettem, de azzal sem jártam több sikerrel. Kezdtem aggódni, de tudtam, hogy a szomszédaimnak sincs max egy-két kis keszege, tehát még nincs veszve semmi. Viszont a hal egyszerűen nem evett a bevett távokon. Tudtam, el kell kezdeni a snecizést. Szerencsére kicsivel korábban el kezdtem nekik dobni a snecizőkaját, de hiába próbálkoztam, a hatalmas hullámok között fél óra alatt csupán 4 sneciig jutottam..mindössze 8-10 dekányi hal, de a többieknek se volt 20 dekától több. A következő fél órában sikerült fognom 10-12 snecit amivel olyan 35 dekáig hoztam fel magam, Továbbra is tartva a 3.-4. helyet a szektorban. Viszont az óra végére eltűntek a snecik, így féltávnál szétbontottam a rakóst és 4 illetve 5 tagban horgászva (5-6 méteres távolságban) elkezdtem minirakózni - Tisztán földes szúnyogos etetést létrehozva, a 3. órában sikerült 6-7 darab 8-10 dekás dévért fognom. A szomszédom is monirakóra váltott, de valamivel hamarabb mint én, és neki jobban is ment, látszott hogy kezd elhúzni tőlem,. Az óra végére megritkultak a kapások, a 4. órában a snecizést és a minirakózást váltogatva sikerült még pár halat fognom, így 1080 grammos fogással állhattam fel. Mezei Krisristóf, aki mellettem ült, kb.  dupla ennyit fogott, míg a szektorgyőztes az utolsó negyedórában fogott matchen egy pontyot így a szektort és a versenyt is megnyerte, majdnem 3 kilós fogásával.

A7  - Csehovics Zoli szinte végigsnecizve kb 1,7 kilót fogva szektor 2-es.
B2  - Duró Áron szektor 2-es,
C4  - Losonczy Éva néninek nem sikerült halat fognia (az első órában ment el egy pontya szákolás előtt) - érdekesség hogy az ő szektorában rajta kívül még két ember nullázott, így ő szektor 7-es. 
D1  - Jómagam pedig szektor 3-as.
Összesen 14 pontot gyűjtve állhattunk fel a dobogóra. A győztes csapat 11 pontot gyűjtött.

V.G.: Megvoltatok e elégedve a verseny szervezésével. Idén módosultak a nevezési feltételek, nálatok könnyen összeáll a versenycsapat?
P.T.: A szervezéssel maximálisan meg voltunk elégedve. A tógazda is nagyon pozitívan, segítőkészen állt hozzá a versenyhez és az edzésekhez is. A szervezők nagyon finom ebéddel szolgáltak a verseny után. Ugyan meghökkenve olvastuk, hogy 4 fős csapatok indulhatnak, de szerencsére ez nekünk nem jelentett problémát, hamar összeállt a csapat.

V.G.: Tamás,enged meg hogy megköszönjem Neked, hogy alanyunk voltál ehhez a riporthoz, valamint a csapatodnak is a hozzájárulást! Szívből gratulálok Nektek, s a jövőben kívánunk további sok sikert!

Kedves Olvasóink! Így sikerült kissé bepillantást adni a 2015-ös megyei bajnokságba. A jövő évben igyekszünk jelen lenni és még átfogóbb képet arról, hogyan mérik össze tudásukat megyénk úszós szakhorgászai.